Tanszék:
Menedzsment Tanszék
Vezetéknév
Poór
Keresztnév
József
SJE alkalmazottak
További személyek
Előadás címe
A SZERVEZETI JELLEMZŐK HATÁSA A MUNKAERŐHIÁNY KIALAKULÁSÁT ELŐIDÉZŐ OKOKRA EGY HAZAI EMPIRIKUS KUTATÁS TÜKRÉBEN
Konferencia címe
II. Farkas Ferenc Tudományos Konferencia
Szervező
Pécsi Tudományegyetem
Település
Pécs
Ország
Magyarország
Konferencia kezdete
2020.06.24.
Konferencia vége
2020.06.25.
Rövid beszámoló 300 karakter
Munkaerőpiac, munkaerőhiány, munkaerőmegtartás és robotizáció Magyarországon régiós összehasonlításban
(Poór József- Juhász Tímea-Karácsony Péter-Antalik Imrich- Godány Zsuzsa-Kerekes Kinga-Szlávicz Ágnes-Csapó Ildikó-Szeiner Zsuzsanna-Kovács Ádám-Horbulák Zsolt-Szitás Péter-Hevesi Endre-Némethy Krisztina-Világi Stefan)
Az elmúlt évek alatt jelentősen átalakult a munkaerőpiac a volt keleti blokk országaiban, megváltozott a munkavállalóknak a munkáltatókhoz való viszonya. Két vagy három évtizeddel ezelőtt még jellemző volt az egész életen át egy cégnél vagy egy szervezetnél eltöltött munkavállalás (life-long employment). Mára ez már a múlté. Napjaink egyik kulcskérdése hazánkban és a régiónk más országai többségében a drasztikusan megnövekedett munkaerőhiány, amely kialakulását különböző tényezők befolyásolták, többek között a rendszerváltozás utáni elvándorlás, a kedvezőtlen demográfiai tényezők, a gazdasági válság és az Európai Unión belüli bérkülönbségek. Az új technológiák megjelenése, a robotizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szintén jelentős befolyással lesz a munkaerőpiacra. Ha az ezzel összefüggő, különböző előrejelzéseket és prognózisokat tekintjük, akkor néhány éven belül először csak a hagyományos munkavégzés (pl. ismétlődő, nehéz fizikai erőkifejtést jelentő, stb.) esetében nem munkaerőhiány, hanem jelentős munkaerő felesleg keletkezhet. Kialakítottunk egy olyan vizsgálati modellt, aminek alapján empirikus kutatással (on-line lekérdezés) vizsgálni tudtuk a magyar és régió más (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Románia, Szerbia és Szlovákia) munkaerőpiacára jellemző fluktuáció mértékét, a legfontosabb kiváltó okokat, a munkaerőmegtartás jellegzetes eszközeit. Elemeztük, hogy a vizsgált vállalatok és intézmények válaszai alapján milyen kormányzati intézkedések segítik a munkaerőpiacokon kialakult problémák és feszültségek megoldását. Azt is vizsgáltuk, hogy milyen hatékonyságjavító és robotizáció célzó programokat terveznek vagy már vezettek be a válaszadó szervezetek. Az előadásunkban a magyarországi empirikus vizsgálati tapasztalatainkat hasonlítjuk össze az említett országok jelzett területeivel.
(Poór József- Juhász Tímea-Karácsony Péter-Antalik Imrich- Godány Zsuzsa-Kerekes Kinga-Szlávicz Ágnes-Csapó Ildikó-Szeiner Zsuzsanna-Kovács Ádám-Horbulák Zsolt-Szitás Péter-Hevesi Endre-Némethy Krisztina-Világi Stefan)
Az elmúlt évek alatt jelentősen átalakult a munkaerőpiac a volt keleti blokk országaiban, megváltozott a munkavállalóknak a munkáltatókhoz való viszonya. Két vagy három évtizeddel ezelőtt még jellemző volt az egész életen át egy cégnél vagy egy szervezetnél eltöltött munkavállalás (life-long employment). Mára ez már a múlté. Napjaink egyik kulcskérdése hazánkban és a régiónk más országai többségében a drasztikusan megnövekedett munkaerőhiány, amely kialakulását különböző tényezők befolyásolták, többek között a rendszerváltozás utáni elvándorlás, a kedvezőtlen demográfiai tényezők, a gazdasági válság és az Európai Unión belüli bérkülönbségek. Az új technológiák megjelenése, a robotizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szintén jelentős befolyással lesz a munkaerőpiacra. Ha az ezzel összefüggő, különböző előrejelzéseket és prognózisokat tekintjük, akkor néhány éven belül először csak a hagyományos munkavégzés (pl. ismétlődő, nehéz fizikai erőkifejtést jelentő, stb.) esetében nem munkaerőhiány, hanem jelentős munkaerő felesleg keletkezhet. Kialakítottunk egy olyan vizsgálati modellt, aminek alapján empirikus kutatással (on-line lekérdezés) vizsgálni tudtuk a magyar és régió más (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Románia, Szerbia és Szlovákia) munkaerőpiacára jellemző fluktuáció mértékét, a legfontosabb kiváltó okokat, a munkaerőmegtartás jellegzetes eszközeit. Elemeztük, hogy a vizsgált vállalatok és intézmények válaszai alapján milyen kormányzati intézkedések segítik a munkaerőpiacokon kialakult problémák és feszültségek megoldását. Azt is vizsgáltuk, hogy milyen hatékonyságjavító és robotizáció célzó programokat terveznek vagy már vezettek be a válaszadó szervezetek. Az előadásunkban a magyarországi empirikus vizsgálati tapasztalatainkat hasonlítjuk össze az említett országok jelzett területeivel.
Fotó (csak jpg, jpeg, png)
Fotó (csak jpg, jpeg, png)
Fotó (csak jpg, jpeg, png)
Konferencia weboldala (link betöltése)
